7. LadyNoir

*Marinette szemszöge*

Reggel Tikki hangjára ébredek, hogy keljek fel. Kimászok az ágyból. Elvégzem a reggeli teendőimet. Rohanok ki az ajtón, nehogy elkéssek, de beleütközök valamibe. Vagyis inkább valakibe.

-Jó reggelt, Bogárkám!-ad egy puszit a homlokomra.

Hirtelen nem fogom fel, hogy mi a fene van. Mire leesik, hogy tegnap este mi történt.

-Jó reggelt, Cicus! Mit keresel itt?

-Gondoltam eljövök érted, hogy együtt menjünk.

-Oké. Akkor indulhatunk.-becsukom magam után az ajtót.

Megfogja a kezem és a suli felé vesszük az irányt. Elpirulok. Nem gondoltam volna, hogy egyszer eljön ez a nap. Messziről látom Alyát és Ninot. Amikor odaérünk köszönünk nekik, de ők csak tátott szájjal néznek minket.

-Hát ti meg? Együtt vagytok? Mióta? És miért nem szóltatok?- Alya halmoz el minket a kérdéseivel.

-Már vagy 1 hó-mondaná Adrien, de én oldalba bököm, hisz Alyáék erről nem tudnak.
-Akarom mondani, csak tegnap óta.

-Zsír Tesó!-öklözik Nino Adriennel.

-Hát ez oltári! Ezt meg kell örökítenünk! Csíz!-előkapja a telefonját és már le is fotózott.

-Tökéletes!-lelkesedik Alya.

-Ez meg mi! Na ne! sabrina, most ezt jól látom?- hallatszódik Chloe idegesítő hangja.

-Ti ketten? Együtt! Adrien neked elment az eszed? És ezzel a kis csitrivel?

-Ne mondj ilyet Marinettre! És igen, elment az eszem, hogy nem egy kis hisztis, beképzelt lánnyal jöttem össze!- vág vissza Adrien.

-Én nem vagyok beképzelt! Én gyönyörű, szép, csinos és gazdag vagyok. Nem úgy, mint Marinette!

-Fejezd be!-idegeskedik Adrien.

-Hagyd csak! Nem ér annyit.-nyugtatom le.

-Igazad van.-ért egyet velem.

-Kit érdekeltek! Van még más gazdag pasi is a Földön, aki jobb nálad. Szióka!

-Ennyi volt a nagy szerelme irántad!-nevetek Adrienre.

-Most olyan boldogtalan vagyok. Chloe nem szeret már. Neeee!-mondja szarkasztikusan.

-Még jó, hogy itt vagy nekem My Lady!

-Buta Cica! De tudod, hogy szeretlek!-puszilom meg az arcát.

-Én jobban!-megölel.

Megint eltelik egy hónap. Észre sem vettük, hogy elszaladt az idő. Igaz, ha az ember jól mulat, telik az idő. Azóta rengetegszer mentettük meg Párizst. Együtt, Adriennel, a szerelmemmel.

Megbeszéltük, hogy ma találkozunk a Szajnánál. Már este 7:50 van és 8-ra beszéltük meg. Még szerencse, hogy csak át kell alakulnom.

-Tikki, pöttyöket fel!-átalakulok és már indulok is.

*Alya szemszöge*

-Ez a film király volt!-mondja a barátom Nino.

-Szuper volt!-jelentem ki és a tekintetemet a Szajna partjára szegezem.

-Na ne! Katica és Macska csókolóznak, ami azt jelenti, hogy együtt vannak!! Ez az!-veszem elő a telóm. Lefotózom és már rakom is fel a blogomra ezzel a címmel:

Mit láttam ma? Megszületett LadyNoir!

-Annyira cukik!

-Azok, de szerintem inkább hagyjuk őket kettesben.

-Oké, de ezt meg kell mutatnom Marinettenek! El száll az agya!-nyomok egy puszit Nino homlokára és már futok is a legjobb barátnőmhöz.

Már elég késő van, de ezt muszáj látnia. Szerencsére Marinette szülei már mélyen alszanak, így halkan felosonok a lépcsőn. Kinyitom az ajtót, de nincs a szobájában. Biztos az erkélyen van. Indulok fel, hogy megnézzem, de nem hiszek a szememnek. Marinette nem egyedül van.

*Marinette szemszöge*

-Itt is vagyunk Bogárkám!-tesz le Macska az erkélyre és visszaváltozok.

-Na én megyek!

-Várj! Nem maradsz egy kicsit?

-Maradhatok, de csak a Hercegnőm kedvéért!

Kint maradunk az erkélyen, hisz ma olyan szép esténk van. Ő nem változik vissza, mert azt mondta, hogy mennie kell, nehogy az apja megtudja, hogy elment. Leülünk a hintaágyra és magához ölel. Nézzük a csillagokat. Olyan romantikus vele lenni.

-Hercegnőm!

-Igen?

-Mondtam már, hogy szeretlek?

-Minden egyes nap vagy ezerszer.

-Akkor most is elmondom. Szeretlek, Bogaram!

-Én is szeretlek, Cicuskám!

Szorosabban ölel és megcsókol. Ilyenkor mindig biztonságban érzem magam.
Az ölelése olyan meleg és megnyugtató. De sajnos ez nem tart sokáig.

-M-marinette?-hallom meg legjobb barátnőm hangját.